Dr. Gergácz Zoltán, a Bóly Zrt. alapanyag-beszerzési és logisztikai ágazatának igazgatója 2019 őszén előadást tartott az MTA Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottságának 376. Tudományos Kollokviumán, ahol a takarmányok és élelmiszer-alapanyagok mikotoxin szennyezése elleni védekezés Bonafarm Csoportnál alkalmazott gyakorlatáról és annak sikereiről tartott előadást.

A mikotoxinok számos takarmányféleséget, élelmiszer-alapanyagot károsítanak meg, melyek így kedvezőtlenül befolyásolják gazdasági állataink fejlődését, teljesítményét és szaporodását, jelentős gazdasági kárt okozva ezzel a tenyésztőknek. Az elmúlt években több olyan tudományos publikáció jelent meg, melyek szerint az emberi szervezetet is veszélyeztetik a táplálékkal felvett gombatoxinok. Az állítást több felmérés is igazolta, és a legnagyobb kockázatot a gabonamagvak, azokon belül is a kukorica és a búza jelentik.
A Bonafarm Mezőgazdaságnál a legalapvetőbb célunk az, hogy takarmánykeverő gyárainkat mikotoxin-mentesen tartsuk, ennek érdekében üzemeink automata mintavevőkkel és kalibrált gyorsvizsgálókkal vannak felszerelve, illetve a cégcsoport laboratóriumaiban is a legkorszerűbb készülékekkel végezzük el a toxinvizsgálatokat.
A Bonafarm Mezőgazdaságnál egy 5 szintű vizsgálati protokollt működtetünk, mely lehetővé teszi, hogy megfelelően szűrjük, és még a kapuban visszafordítsuk a határérték feletti tételeket. Ennek a rendszernek a keretében (1) végzünk szezon eleji laborvizsgálatot, mellyel meghatározzuk az adott évjárat kockázati szintjét, (2) szerződéskötést megelőzően is veszünk mintát a megvásárolni kívánt terményből, (3) átvételkor pedig a „kapuban” végezzük el a vizsgálatokat a saját szántóföldünkről érkező termények, valamint külső beszállítótól érkező áru esetében egyaránt, azonos eljárást alkalmazva. Következő lépésben (4) a tételzáráskor végezzük a vizsgálatokat, azaz a beszállítást követően kialakított tételek csak laboratóriumi vizsgálat után kerülhetnek a takarmánykeverőkbe. Végül pedig (5) a tárolt tételeket is vizsgáljuk adott időközönként, meghatározott szempontok alapján. Az eljárás keretében kialakított biztonsági határértékeink sokkal szigorúbbak, mint a jogilag meghatározott szintek, illetve ajánlott értékek, és egyetlen tétel sem kerülhet az üzembe, mely nem felel meg az elvárásoknak.
Az eddig elvégzett vizsgálatok és eredményeik is azt mutatják, hogy kérdőjelek nélkül teljesül folyamatosan az a kitűzött cél, hogy „a kapuban állítsuk meg a toxinos tételeket”.
A költségek tekintetében 2018-ban 46,5 millió forintot, 2019-ben (1-8. hó) 18,4 millió forintot költöttünk toxinmérésekre. A minőségbiztosítási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük annak érdekében, hogy az emberi és állati egészségre káros anyagokat továbbra is sikeresen zárjuk ki a gyártási folyamatainkból.
A cikk Dr. Gergácz Zoltán rendelkezésünkre bocsátott összegfoglaló anyagából született.
Kapcsolódó cikkek
Stresszindukált viselkedésformák sertéseknél: fókuszban a farokrágás
A sertések evolúciójuk során olyan genetikailag rögzült viselkedésformákat alakítottak ki és örökítettek tovább, amelyek a természetes élőhelyükön való alkalmazkodás során fejlődtek ki. Ezeket a viselkedésmintázatokat a mai modern genetikák is tovább hordozzák magukban. A vadon élő sertések kisebb csoportokban élnek, és a napjuk jelentős részét táplálékkereséssel töltik – földtúrással, fakéregrágással –, miközben változatos, ingergazdag környezeti tényezők biztosítanak számukra természetes elfoglaltságokat, ezzel lekötve figyelmüket. A modern nagyüzemi sertéstartásban ezek a környezetgazdagító ingerek eltűntek, azonban a sertés továbbra is keresne-kutatna. Az ilyen ingerszegény környezetben nevelt állatokban előbb-utóbb stressz alakul ki.
Császár Bence junior sertés-szaktanácsadó Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., kép forrása: Magyar Állatorvosok Lapja
Állategészségügy
Szakmai cikkek
•
2025.06.13.
In vitro fehérjeemészthetőség-vizsgálatok jelentősége a választott malacok takarmányozásában 1. rész
A sertések takarmányozásáról általánosan elmondható, hogy a termelés hatékonyságának meghatározó tényezője az életfenntartáshoz és a termeléshez (növekedéshez) szükséges táplálóanyag-igényt kielégítő takarmányreceptúrák összeállítása. Az egyes táplálóanyagok közül a fehérjék, valamint az őket alkotó aminosavak minőségi és mennyiségi értékelése kulcsszerepet játszik a sertés-, különösen a malactakarmányozásban. Az okszerű táplálóanyag-ellátáshoz az egyes alapanyagok fehérjeemészthetőségére vonatkozó adatok ismerete elengedhetetlen. Ez a gondolat motiválta a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. aktuális malactakarmányozási fejlesztéseit, amelyet jelen cikksorozatunkban mutatunk be.
Dr. Vida Orsolya fejlesztési vezető Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Sertésintegráció
Takarmány
Bonafarm
Szakmai cikkek
•
2025.06.03.
Az emészthető nyersfehérje szerepe a takarmányozás hatékonyságának javításában
A fehérjék, valamint az őket alkotó aminosavak minőségi és mennyiségi értékelése kulcsszerepet játszik a sertéstakarmányozásban. Ez a megközelítés elengedhetetlen a takarmányozás hatékonyságának növeléséhez. Korábban a takarmányfehérjék minősítését főként a nyersfehérje-tartalom alapján végezték. Ez az értékelésmód azonban nem veszi figyelembe a fehérjék emészthetőségét, így számos téves következtetéshez vezetett. A takarmány nyersfehérje-tartalma önállóan nem ad pontos képet az állatok által megemészthető fehérje mennyiségéről, így az önmagában nem biztosítja az optimális és egyben okszerű táplálóanyag-ellátottságot. Az emészthető nyersfehérje-tartalom segítségével a takarmány minőségét és a tápanyagok valódi hasznosulását pontosabban megérthetjük, így lehetőség nyílik a takarmányozás hatékonyságának növelésére és ezzel együtt a környezet terhelésének csökkentésére is.
Borbély Fédra termékmenedzser BBT és a cikkben megjelölt irodalmi anyagok.
Sertésintegráció
Takarmány
Állategészségügy
Bonafarm
Külső szakmai tartalom
Szakmai cikkek
•
2025.03.24.